Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L-ZS) Csak ma

Az első ízben 1978-ban közzétett szótár volt Magyarországon az első terjedelemsebb kézikönyv, amely a Magyarországon vagy Magyarországon kívül található (fontosabb) helységek, folyók, tavak, barlangok, szigetek stb. nevéről, a tenger- és kontinensnevekről stb. a kor színvonalán álló felvilágosítást nyújtott. 1980-ban, illetőleg 1983-ban változatlan tartalommal ismét a közönség kezébe került a könyv. A kedvező fogadtatás arra ösztönözte a szerzőt, hogy munkáját lényegesen kibővítse, s ahol szükséges, kiigazítsa. Most a szótár kétszeresére növekedett szócikkmennyiséggel és javított, tökéletesített szövegezéssel jelenik meg. Az előző kiadásoknak mintegy 6820 szócikkével szemben ebben az új kiadásban a szócikkek száma meghaladja a 13 330-at. Minthogy azonban az ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó földrajzi nevek (pl. Bécs, Vindobona, Wien, Vienna, illetőleg Dunaújváros, Sztálinváros, Dunapentele, Pentele, Intercisa, illetőleg Pécs, Pecuh, Pcuj, Quinque ecclesiae, Fünfkirchen, Sopianae) közös szócikkbe (az adott esetben Bécs, Dunaújváros és Pécs alá) kerültek, a feldolgozott földrajzi nevek együttes száma lényegesen nagyobb a szócikkénél. Az eligazodást bőséges utalások könnyítik meg. A jelen kiadás szócikkgyarapodása legnagyobbrészt a Kárpát-medencének azokról a területeiről származik, amelyeknek a földrajzi nevei nem kerültek be kellő számban a szótár első kiadásába. Megszaporodtak a szótárban a határrészek nevei is, köztük nagy számban olyanok, amelyek egy-egy elenyészett középkori településünk nevét őrzik. A szócikkek három részre tagolódnak: nyelvtörténeti adatokra, etimológiai magyarázatra és irodalomjegyzékre