Márkanevek: marketing és nyelvészet határán Expressz kézbesítés

Márkanevekkel lépten-nyomon találkozunk: az utcán sétálva, okostelefonunkon böngészve vagy éppen egy vendéglőben ülve. Habár a találkozások a márkák neveivel mindennaposak, sokunkban kérdések is megfogalmazódnak velük kapcsolatban – például a Balaton-felvidék egyik legendás éttermében ülve, egy ismert pincészet hideg vörösborát kortyolgatva. – Hogyan jönnek létre a márkanevek? – Milyen eszközökkel alkothatunk jó márkaneveket? – Mitől lesz egy márkanév jobb vagy rosszabb? – Hogyan ejtjük és írjuk helyesen – illetve helytelenül – a márkaneveket? – Hogyan függ össze a szlogen és a márkanév? – Vannak specifikus jellemzőik az egyes ágazatokban használt márkaneveknek? – Mi jellemzi a márkaneveket az egyes országokban? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ jelen kötet, amely a márkaneveket interdiszciplinárisan vizsgálja: egyrészt a marketingszakember, másrészt a nyelvész szemszögéből; rámutatva azokra a kapcsolódási pontokra, amelyek a két diszciplína részben eltérő látásmódját összekötik egymással. A márkanevek ugyanis mind a marketingtudomány, mind a nyelvtudomány érdeklődésére számot tarthatnak. Ebből következik, hogy a márkák nevei vizsgálhatóak a marketing, illetve a nyelvtudomány eszköztárával: míg előbbi esetében azok hatékonysága fontos, utóbbi esetében a nyelvi rendszerbe való illeszkedés a releváns. A kötet 16 szerző 15 tanulmányát tartalmazza. A szerzők Magyarországon és külföldön oktató egyetemi tanárok és kutatók, akik a márkák neveivel egyrészt elméletben, kutatásaik során, másrészt gyakorlatban, munkájuk során foglalkoznak.