Ajánlat Már megint egy új lap! – 1988-tól az EU-ig első évfolyam első számok tükrében

Azután hagytam el az újságírói pályát, hogy – közvetlenül a rendszerváltozás után – rövid idő alatt három új lap próbálkozásának majd megszűnésének lettem részese. Ám nem e sok kollégám által megélt élethelyzet hatására kezdtem gyűjteni különböző periodikák legelső megjelenéseit. 1988-ban tettem el az első I/1. számot, abban az évben, amikor már nem volt kétséges: itt bizony komoly változások lesznek… Még pontosabban: gyűjtési passziómmal folytattam, amit nagyanyám, Mogyorós Lajosné, született Deutsch Mária kezdett el. Ő szép köteget hagyott rám örökül sorsfordító, szenzációnak számító, vagy általa jellemzőnek, érdekesnek tartott események hétköznapi dokumentumaiból; a trianoni békeszerződés ellen érvelő négynyelvű brosúrát, 1922-es Népszavát, a Sztálin haláláról tudósító Szabad Népet, 1956-os röplapokat, Gagarin fellövését hírül adó újságot és még sok egyéb csemegét őrzök tőle, köztük – sajnos nem tudom, melyik felmenőmtől maradt rá – egy 1848-as Pesti Hírlapot is. Az ő emlékének is adózom ezzel a könyvvel.
Arra gondoltam, megelőzöm, hogy az én gyűjteményem felett esetleg értetlenül tanakodjanak a más érdeklődésű utódok: vajon miért bugyolált be oly gondosan a drága papa mindenféle régi újságot? Nos, tudjátok meg, szeretett utódaim, azért tette ezt, mert úgy gondolta, ezek az első évfolyam első számok igencsak jellemzik a kort, melyben nagy reményekkel napvilágot láttak. Hát még ha sorba is állítom az 1988-tól napjainkig, a pártállam alapjainak feszegetésétől az Európai Unióba való belépésünkig gyűjtött darabokat! Micsoda időutazás… És korántsem csak politikatörténeti értelemben. Hiszen, ahogy gyűjteményemben, az újságos standokon is összehasonlíthatatlanul több a nem politikai-közéleti sajtótermék. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az egyházi periodikák, a hobbiújságok, a női magazinok, a bulvár- és pletykalapok, a színes-szagos életmódmagazinok, az ezoterikus folyóiratok, a recept-, a viccújságok, a hirdetési orgánumok, az irodalmi vagy tudományos réteglapok is sok fontosat, jellegzetest őriznek meg a hétköznapi történelemből; abból tehát, hogy hogyan éltünk s – ami nem ugyanaz – milyen életvitelt, életstílust, fogyasztói magatartást vártak és várnak el tőlünk.