„
- Azt ugyan bánhatod! Úgyis odamégy, ahová viszünk: a Nyiffandatúrára.
- De miért, de miért?
- szólt közbe TÜRÜRÜ, méltóságáról megfeledkezve, hogy ő királylány:
- nincs se tüzünk, se rosszfánk s nem tettünk rosszfát a tűzre…
- De miért, de miért?
- kapja fel a szót TURURU, lovagi rangjáról feledkezve s már-már könyörgőre fogva a dolgot:
- ahány ezerszámra van napsütötte Ficcfangóciában, ártatlan gyalogjárók vagyunk s olyan szerrel járunk… Jó járatban vagyunk, nyiffandár urak!
- Hogy milyen szerrel meg hogy jó avagy jógonosz járatban, azt majd a Beljebbezők fogják eldönteni…
- Hát a kíjjebbezők: olyanok nincsenek a Minekhíjjákon?…”
