A tudati lélek korának történelme – Történelmi szimptomatológia Ne maradj le

Rudolf Steiner kilenc, Dornachban 1918. október 18. és november 3. között tartott előadása. A szerző olyan történelmi eseményeket jár körül, amelyek az Ént magában hordozó tudati léleknek a modern emberben történő megjelenésének ,,szimptómái”, az azt megelőző gyötrelmek. TARTALOM Az értelmi- és kedélylélek korszakot a tudati lélek korszaka váltja fel. A történések szimptómákként való bemutatása 5 A francia forradalom hármas jelszava egyelőre tumultuózusan hozza felszínre a tudati lélek lényegét, amely az ember test, lélek és szellem szerinti tudatos tapasztalatának megszületésében áll. A tudati lélek elaltatására és megakadályozására törekvő impulzusok és legyőzésük lehetősége 28 A természetmegfigyeléstől a kísérlethez; utóbbi eredménye egyfajta halálthozó jelleg. Ez uralja a tudatot, a tudomány és a társadalom szféráját. Ennek a szimptómái a háborúk. Az érzékfeletti által történő tényleges megtermékenyítés egyedül teszi lehetővé az emberiség további fejlődését 51 A liberalizmus megjelenése és a polgárság lemaradása. A proletariátus születése, felvetései; hozzáférhetősége egy mechanikai kultúra és rendszer számára. A tudati lélek, korában a valódi szocialitás csak felébredésből – Szellemtudományból – fakadhat 71 Az embernél halált előidéző erők kozmikus feladata a tudati lélek képességének elültetése az emberben, a Gonosz erőinek kozmikus, eredeti feladata, hogy az ember a tudati lélek fokán törhessen át a szellem felé. Az emberek egymás iránti érdeklődés növekedésének kozmikusan igényelt négy fázisa – és ennek akadályozása 90 A „Szabadság Filozófiája” Kozmikus-emberi szükségszerűségként kerül a kor szellemi életébe. A mai embernek fel kell fognia, hogy legbensőbb részén a kozmikus világfolyamat járja át, amely e bensőben tapasztalható. A Gonosz átalakításának ez az útja 108 A 18. sz. vége és a 19. sz. elejének szellemi virága a Lessing, Goethei, Herder és társaik által hozott goetheanizmus. Ez nemzeti jelleg nélküli univerzalizmust alapít meg. Tömegek nem, csak individuális belső küzdelmet folytatók érhetnek el hozzá; belőle átjárás nyílik a Szellemtudományba 132 A 8. század óta a Krisztus-impulzus differenciálódik. Az örök Krisztus-impulzus közvetlen beáramlására a Krisztus-nép – az orosz nép – tartja nyitva magát. Szolovjev. Róma Időszámításunk kezdetének Eseményeire, egy egyszerű történésre korlátozta a Krisztus-impulzust és külső hordozójának az egyházat hirdette ki. Körébe az egyház-nép tartozik. Jezsuitizmus. Goetheanizmus: a Krisztus-impulzus állandóan hat a lelkekbe és csak immét a világban 156 Áriusz és Athanáziusz nézeteinek következményei. A szocializmus – eredeti, örök értelmében: testvériség – princípiumának útkeresése; jó vágányra a hármasan tagolt felépítésű ember felismerésével kerülhet. Goethe és Goetheanizmus. Grál-hangulat Goethében, a legyőzhetetlen Grál-hangulat az oroszságban. A mai káoszból kivezető út a dolgokba betekintő, ezért autoritás-imádattól eleve független ítéleteket kíván, az eluralkodott kényelmes ítéletalkotás helyett