Csak ma Amire nincs ige – Visszaemlékezések 1912-2004

„Kevés embernek van annyi ereje, hogy a körülmények rohamának, melyek őt általában ostromolják, saját erejével ellent tudjon állni, s biztosan csak az állja meg helyét, ki magát ahhoz kötelességeinek erős kötelékével lánczolva érzi.” Ha, miként tanmesékben hajdanán, tanulság kerülne e kötet végére, alighanem báró Eötvös József fenti mondata lehetne az. Csakhogy amit itt az olvasó kezébe kap, nem tanmese, nem elvont példázat. Személyesen, testben-télekben megélt sors – személyesen, mintegy évszázadnyi távlatból történetté rendezve. Olyan sors történetévé, mely a körülmények ostromait nemhogy kerülte volna, sőt, lépten-nyomon kihívta. Olyan ember történetévé, aki jó- és balszerencse rohamai közepette mindenkor igyekezett helytállni, a kötelességek erős láncaiba kapaszkodva. A kötelességek láncai pedig mindenekelőtt egyetlen cél és eszme köré fonódtak: a „magyar ügy” szolgálatának eszméje és célja köré. A „magyar ügy” szolgálatának erős köteféke tette képessé Király Bélát arra, hogy túlélve tünékeny rezsimeket, tettvágyát és energiáit újra és újra mozgásba hozza. E könyv tehát azokhoz szól, akik kíváncsiak rá, miképp, milyen utakon és módokon talált magának rést ez az alkotásra törő energia a 20. század magyar sorsfordulóinak pergő eseményei között. Szól azokhoz is, akik az elmúlt évszázadra nem arctalan történések láncolataként, hanem személyes döntések élő szövedékekénttekintenek. És nem utolsó sorban szól e könyv azokhoz, akik a történelmet és a történelmi események résztvevőit a mindenkori kritika szűrőjén keresztül szemlélik, akik számára az eszmék és célok kérdések, nem ritkán kétségek sorát vetik fel. Azonban bárki, bármilyen célfal olvassa is e visszaemlékezéseket, egyet biztosan nem tagadhat: a múlt e története nélkül jelenünk is szegényebb lenne.