Elutazás és hazatérés Csak ma

Részletek Konrád György új esszékötetének előszavából: „Ha a szerző elrugaszkodna képzelődéseiben, ezt a „fület” előszónak tekintené egy előszóhoz, amely egy közeledő regényhez ad némi útbaigazítást. (…) Miért Vendégkönyv? Az olvasóval kölcsönösen vendégül látjuk egymást. Én ajtót nyitok előtte, fel-alá kószálhat a házamban, egy élettörténetben és talán egy írói világszemléletben is, amelybe elég, ha némi betekintést nyer, ennél többet udvarias emberek nem várnak el egymástól, figyelembe véve, hogy én már mióta veckelődöm ezzel a könyvvel, a kedves olvasó pedig ennél jóval kevesebb időt szánhat erre az ismerkedésre. (…) Mi ez a könyv? (…) Tudósítás egy tudatból. Szövegpasziánsz. Esszénaplóregényszörnyeteg. Elmecsavargás és monomániák. Bőbeszédű prózavers, amelynek minden mondata egyenrangú, némelyik jobb, a másik rosszabb. Ezer darab egyoldalas, annyi strófa, ahány oldal. Átszerkesztett régebbi darabok. Akkor úgy tetszett meg, most meg így, tömörítem, élesítem, áthelyezem, leválasztom róla a nyűgös szomszédmondatot. Időskori szigor és szeszélyeskedés. Észrevételek egy tartásról. Az ember iránti humanista hízelgés felfüggesztése, de a mizantrópia is megunható. Más nincs, csak mi, emberek. Mondhatnám, hogy szedjük össze magunkat, és térjünk észhez, ők meg mondhatnák, hogy elég volt belőlem, mulassak a szobámban, vagy sétáljak föl a hegyre, és mossam meg az arcomat az oroszlános kút vízében, amihez hasonló jókat az olvasónak is kívánok.”