Folyt.Kö[(n)ny]v Utolsó esély

Tisztelt olvasó a második kötetemet tartod a kezedben. Magam sem tudom miért,de hajszol az írás kényszere. Leginkább szemlélődő vagyok,ám ha olyat látok vagy hallok arra reflektálnom kell! Hol csak írásban ,de igen gyakran sírásban is. Gyűlölöm a nem emberként kezelést és a megalázást és ennek – néha talán keményen – de hangot is adok. Természetesen a szeretet örök témám,úgy mint az Öreggel folytatott beszélgetéseim. Ki is az Öreg? A kötetből kiderül. Ha telódra teszed és úgy forgatod,megtisztelsz vele! És nem! Messze nem kell mindenben egyet értenünk. Nekem az elég,ha gondolkodsz rajta,mert akkor már megérintettelek! Ismeretlenül is tisztelőd : Rudlof Ferenc betűvető.