1944. A világot ötödik éve borítja lángba és vérbe a második világháború. Az osztrák hegymászó, Heinrich Harrer és társai 1939 óta brit hadifogságban vannak Indiában, míg végül a sokadik szökési kísérletük sikerrel jár, és a Himaláján keresztül Tibetbe, majd a tiltott fővárosba, Lhászába jutnak. Harrer nagy és vészterhes idők tanúja lesz az itt töltött évek alatt: az épp trónjára lépő XIV.
Dalai Láma közeli barátja lesz, majd átéli az 1950-es kínai megszállást és az ezt kísérő szörnyű pusztítást. Heinrich Harrer klasszikusa egy letűnt korszakot varázsol elénk, és egyben életben tartja a reményt: a páratlan tibeti kultúra még menthető és megismerhető.
| A Hét év Tibetben a nagy utazások története | a hegymászó több ezer kilométeres utat tesz meg szabadulása érdekében, de még fontosabb belső utazása, amely során megbékél önmagával, és a tibeti kultúra beavatott ismerője és egyik legelszántabb védelmezője lesz |
