János Károly és Zsófia – A spanyol uralkodó pár Biztonságos fizetés

„Mire jó a spanyol király?” – tette fel a kérdést egy madridi újság. „Semmire, de nélkülözhetetlen!” – adta meg önmagának a választ. Ki gondolta volna 1975-ben, Caudillo halálakor a szűkszavú, francoista szerájban nevelkedett Juan Carlosról – akit a magyarok előszeretettel János Károlynak neveznek -, hogy országát a diktatúrából a demokratizmus felé vezeti majd? Ki jósolhatta volna meg előre, hogy az uralkodó a polgári béke és a nemzeti összetartás alappillérévé válik? Három évtizeddel később a király és a királyné a modern Spanyolország megtestesítői lettek. Megtanulták megosztani népükkel az örömöket és a bánatot, ahogyan azt a 2004. március 11-i madridi merényletet követő jelenlétükkel is bizonyították. János Károly és Zsófia nagyon jól kiegészítik egymást: a király energikus, melegszívű és szenvedélyes; a királyné higgadt, diszkrét és határozott. „Útitársak vagyunk, akik egyazon cél megvalósítására törekszünk: Spanyolország boldogulására” – vallják. Útjukat időnként buktatók keresztezik, de uralkodói tevékenységüket összességében siker kíséri. Bertrand Meyer-Stabley azon ritka francia újságírók egyike, akit fogadtak a Zarzuela palotában. A szerző több újságnak is dolgozik, köztük a spanyol Lecturas-nak. Számos életrajzi írása közül magyarul a következők jelentek meg e sorozatban: Az igazi Grace Kelly, Az igazi Jackie Kennedy és Az igazi Audrey Hepburn.