Különleges ajánlat A Márk-evangélium (A Baselben 1912. szeptember 15. és 24. között elhangzott tíz előadás)

Fülszöveg Egy korszerű világszemlélet alapelemei Rudolf Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is – az ember morális fejlesztése mellett – a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, fesétszet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása). Tartalom Első előadás – 1912. szeptember 15. 7 A régi idők beteljesedése és az új kor kezdete Hektor-Hamlet Empedoklész-Faust Második előadás – 1912. szeptember 16. 21 A történelem a belső szellemi folyamatok külső megnyilvánulása Az ótestamentum és az evangéliumok szerkesztésében fellelhető mély művésziesség és spirituális-drámai erő Harmadik előadás – 1912. szeptember 17. 35 A Keresztelő alakjának szellemtudományos háttere A keresztelés értelme Illés spirituális bölcsessége Illés-János-Raffael Negyedik előadás – 1912. szeptember 18. 53 Buddha és Szókratész Az emberiségfejlődés polárisan ellentétes áramlatai és kapcsolódásuk Jézus Krisztushoz Ötödik előadás – 1912. szeptember 19. 69 Krisna kinyilatkoztatásai Buddha Krisna utóda Keresztelő János Jézus Krisztus előhírnöke Hatodik előadás – 1912. szeptember 20. 83 Keleti és nyugati világszemlélet Időtlen és történelmi látásmód Az Illés-lélek és a tizenkét tanítvány Péter hitvallása az emberiségfejlődés csomópontja Hetedik előadás – 1912. szeptember 21. 99 A golgotai misztérium: beavatás Kölcsönös kapcsolat Krisztus lelke és a tizenkettő lelke között Az én erői áthatják az emberi testiséget Szüroszi Perekidész Empedoklész Az Empedoklész-lélek felhívása A Golgota válasza Nyolcadik előadás – 1912. szeptember 22. 113 A golgotai misztérium mélyebb titkai „A hegyen”, „a tengernél” és „a házban” kifejezések okkult jelentősége A megdicsőülés jelenete Mózes és Illés A bethániai megkenetés A fügefa Kilencedik előadás – 1912. szeptember 23. 125 A Márk-evangélium belső szerkezetének mély művészisége Krisztus küldetésének háromféle lehetséges értelmezése a golgotai misztérium idejében: a kiválasztott tanítványoké, az óhéber nép vezetőié és a rómaiaké Tizedik előadás – 1912. szeptember 24. 139 Ecce homo A külső megismerés tagadó magatartása a Krisztus-eseménnyel szemben A golgotai misztérium megértésének kulcsa Az érzékfeletti megismerés keresésének szükségessége A golgotai misztérium igazi megértésének útja a tisztánlátó kutatás Jegyzetek 157 Rudolf Steiner életének áttekintése időrendben 161 Rudolf Steiner összkiadás 165 A Genius Kiadó könyvajánlója 169