Különleges ajánlat Laterna magica

Ingmar Bergman önéletrajza a filmekből, forgatókönyvekből, színházi rendezésekből álló páratlan életmű záróköve, ismételt igazolása annak a mindig is sejtett ténynek, hogy A nap vége, A csend, a Persona, a Rítus, a Suttogások, sikolyok, a Fanny és Alexander írója és rendezője valódi anyagból, megélt élményekből , tulajdon életéből építette műveit. Önéletírása számos ponton világítja, amit magyarul megjelent forgatókönyvei, filmnovellái óta már nálunk is sokan tudnak: hogy Bergman írónak is kivételes tehetségű. Könyörtelen igazságkereső, aki nem kímél senkit és semmit, legkevésbé önmagát. A lényeget kutatja mindenben, így kerülhet könyvében egymás mellé a legnagyobb természetességgel a megalázó testi bajok leírása és Garbo, Chaplin, Karajan, Olivier portrévázlata, a gyermekkori pofonok és a felnőttkori rendőri meghurcoltatás, kamaszkori élmények a náci Németországban, riasztó tapasztalatok a svéd szocialista „pokolban”, a menedékkeresés és részbeni kiábrándulás a „demokratikus” Münchenben, siker és kudarc, sírás és nevetés. s, talán mondani sem kell, ítélet nincs: Bergman nem dicsőül meg – sőt ellenkezőleg, inkább az esendő, a szenvedő, a gyarló embert mutatja fel.