Magyar igei szerkezetek – A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára Kedvezmény

A Magyar igei szerkezetek A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült, 2200 ige 6200 szerkezetét tartalmazza. Megfigyelhetjük, hogy a kommunikáció során folyamatosan igei szerkezeteket használunk, (egyszerű) mondataink általában egy igéből és annak bővítményeiből állnak. E szerkezetek teljes spektrumát fogja át ez a szótár, közülük a leggyakoribbakat mutatja be:

egyszerű vonzatos igéket (alkalmazkodik vmihez 22. oldal,

összehasonlít vmit vmivel 147. oldal),

intézményesült kifejezéseket (süt a nap, súlyosbítja a helyzetet

154. oldal),

idiomatikus szókapcsolatokat (szóba jön 85. oldal, töri a fejét

170. oldal),

szólásokat (részvéttel osztozik vki bánatában 144. oldal, eleget tesz

a kötelezettségeinek 168. oldal),

és vonzattal is bíró igei szókapcsolatokat, azaz komplex igéket (tető alá

hoz vmit 77. oldal, felelősséget vállal vmiért 177. oldal).

A szótár a magyar nyelvű lexikográfiában egyedülálló módon alkalmazza a szótárírást segítő modern nyelvtechnológiai eszközöket. Az anyaggyűjtés nagy mennyiségű szöveganyag a 187 millió szavas Magyar Nemzeti Szövegtár alapján, egy speciális számítógépes algoritmus segítségével automatikusan történt. A lexikográfusi intuíciót félretéve az anyaggyűjtés kizárólagos vezérlő elve a gyakoriság. Így minden igei szerkezethez valódi szövegből származó példamondatot, illetve gyakorisági információt tudtunk rendelni. A gyakorisági elv következménye az is, hogy minden igénél az adott igére jellemző szerkezeteket találjuk meg, legyen az szókapcsolat vagy vonzatos szerkezet.

A hagyományos betűrendes szótári részben az igék köré csoportosítva találjuk meg a szerkezeteket gyakorisági mérőszámmal, példamondattal együtt. Emellett kiemelendő az öt különböző mutató, melyek a szerkezetek összehasonlítását teszik lehetővé öt különböző szempont szerint. A gyakoriság szerinti mutatóban adott gyakoriságú szerkezeteket kereshetünk. A keretek szerinti mutató segítségével azt vizsgálhatjuk, hogy egy igei keret (pl.: vmit vmivé 348. oldal) mely igékkel társul. A szótár kifordításaként felfogható kötött szavak szerinti mutatóból derül ki, hogy egy adott főnév (pl.: szerep 381. oldal) mely igékkel alkot szerkezetet. Az igekötős keretek, illetve alapige szerinti mutató segítségével pedig az igekötők tipikus viselkedését kutathatjuk (a kel igekötős és igekötő nélküli szerkezetei például a 453. oldalon láthatók).

Ajánljuk szótárunkat nemcsak a nyelvész szakmának, hanem az anyanyelv iránt érdeklődő nagyközönségnek is, fordítóknak, a magyar mint idegen nyelv oktatásában részt vevőknek és a haladó magyarul tanulóknak. Mindazoknak, akik kíváncsiak rá, hogyan épülnek fel a magyar nyelv ilyenfajta alapvető egységei, hogy adott ige mely főnevekkel és adott főnév mely igékkel alkot szerkezeteket.