Nézd meg most Szurika, Éva lánya

Székely Sárika könyve önéletrajz. Vallomás a gyermekkorról, családtörténet és történelem, üldöztetés és háború, gyász és újrakezdés, szerelem és korai házasság, anyaság, kitartás és szorgalom, munka. Legfőképp pedig valami nagy-nagy lelki egészség, életerő járja át a történet lapjait. Ezt az értékes örökséget a szülőföld, a gyergyói hegyek, erdők tiszta leheletével szívta magába a szerző, akinek múlhatatlan érdeme, hogy gyermekévei emlékét felidézve megírta a talán leghagyományőrzőbb erdélyi zsidó közösség, a fakitermelők világának, egyszerű, dolgos életének hétköznapjait és ünnepeit, úgy, ahogy a mindenre fogékony, nyílteszű kislány látta, átélte és aprólékos bőséggel megjegyzéssel, hogy aztán amikor eljött az életösszegzés ideje, a visszatekintésé, friss színekkel, megrendítő őszinteséggel tegye az utódok örökségének részévé. A budapesti árvaház élete a második világháború éveiben éppen ilyen pontos, valósághű tanúságtétel, csakúgy, mint a kalandos visszaút Erdélybe – hátha él még valaki a népes családból? -, az édesanya elvesztése, rokonok, szomszédok pusztulása… És az élet újrakezdésének ereje, a nem felejthető múlt és a „mégis kell hogy legyen jövő” erőt adó hite!