Prada – Az ördög és a szenteltvíz Utolsó esély

Mi a divat? – teszi fel a kérdést Miuccia Prada. – Pillanatkép magadról. Amilyennek mutatni akarod magad, még mielőtt kinyitnád a szád, vagy bármit is tennél.

Talán az ördög súgta meg Prada nagypapának annak idején a siker receptjét. Tény, hogy alig két évtized leforgása alatt neve és apró bőrdíszműüzlete fogalommá vált Milánóban. S talán ugyancsak az ördög környékezte meg ötvenvalahány évvel később unokáját is, bár inkább egy másik férfi volt a dologban. Az az ember, akiről Miuccia Prada később így nyilatkozott az újságíróknak: „A férjem azzal vádol, hogy egyre fiatalabbak a modelljeim, hogy seregnyi fiatal srác tolong körülöttem. Ez persze így van, de a divat fejlődését követve magam is fejlődöm, megújulok, ezért csakugyan jobban vonzódom a fiatalokhoz. Hát mondják, el tudnának képzelni egy érettebb férfit, mondjuk egy George Clooneyt ezekben a bokáig érő csőnadrágokban kacsázni?”
Igen, Patrizio, „a Bertelli” bírta rá jómódú, kissé sznob, de kellően baloldali, és meggyőződéses feminista feleségét, „a Miucciát”, hogy a nap húsz óráját a divatnak szentelje.

Kövessük ezt a tehetséges nőt öt kontinensen át, divatbemutatók, sajtókonferenciák, villogó vakuk és álomszép szövetek forgatagában. Pillantsunk be egy rendhagyó divatház életébe! Hogy miért rendhagyó? Mert öntörvényű, és nemigen követi a divatot. Mégis hordják.
Hogy kik?
Például az ördög. Akiről mindenki tudja, hogy Pradát visel.