Prémium Az Auschwitz- kód

A mai napig él a köztudatban a vélekedés, hogy Magyarországon 1944-ben senki nem tudott semmit a náci haláltáborokban zajló népirtásról és annak eszközeiről, a gázkamrákról. Ennek egyértelmű cáfolata, hogy a BBC a második világháború minden egyes napján többször sugárzott magyar nyelvű adást, még ha azok nem is juthattak el a teljes lakossághoz. A Londonból érkező üzenetek próbáltak hatni a zsidók üldözésében részt vevő magyarokra, egyrészt hivatkozva keresztény értékrendjükre, országuk gazdag kultúrájára és történelmére, másrészt kilátásba helyezve a háború utáni felelősségre vonásukat. Ám a megsemmisítő táborokról szóló információkat erőteljesen torzította a hazai sajtó masszív ellenpropagandája, amely hiteltelennek bélyegezte az angliai híradásokat, azzal vádolta a szövetségeseket, hogy nem is a zsidó életeket féltik, hanem a gazdag zsidók mesés vagyonát szeretnék megszerezni, a felelősségre vonást a zsidók bosszújaként jelenítette meg, a népirtás vádját pedig megfordította, és a városok bombázását a szövetségesek mögött álló zsidók tervének állította be. Az Auschwitz-kód a kortársak naplóinak elemzésével egészíti ki a brit rádióadások és a hazai szélsőjobboldali sajtó cikkeinek vizsgálatát, rávilágítva arra, hogy a már akkor is létező információs káoszban még a tájékozottabbak esetében is egyéni érzékenység, és nem utolsó sorban az üldözöttek csoportjához való tartozás függvénye volt, hogy hitelt adtak-e a halálgyárakról szóló híreknek, vagy képtelenségben tartották a zsidók tömeges elgázosítását. Kunt Gergely társadalomtörténész, habilitált egyetemi docens a Miskolci Egyetemen. 2013-ben védte meg a doktori disszertációját zsidó és keresztény kamaszok két világháború között írt naplóinak összehasonlító elemzéséből. Az Auschwitz-kód a negyedik kötete.