Versből született – és Erdélyről, Kolozsvárról, a kolozsvári Sétatérről, a sétatéri tóról, a tavon úszkáló hattyúkról, a költészetről szóló, több műfajú kötet lett belőle.
„Ha az ember betéved a Sétatérre, vagy ha összeáll a hattyúkkal, nehéz dolog kikeverednie onnan” – írja a szerző, akit kimeríthetetlennek tűnő költői képzelete és impozáns kultúrtörténeti jártassága egyre-másra újabb utak bebarangolására csábít „Európa egyik legszebb városában” és „a magyar líra hattyúskertjében”.
S nem kétséges, a költő sétapartneréül szegődő olvasó is hasonló élvezettel, fokozódó vággyal fordul az elé táruló, egymáshoz sokszínűen kapcsolódó, versekben, esszékben-előadásokban, interjúban megmutatkozó szöveg-mű-kincsek felé.
Szőcs Géza tervezett, gondosan egyberendezett, ám csak posztumusz megjelenő kötete nem csupán a lezárult életmű fantasztikusan izgalmas és gazdag világába kalauzol el – de a költő szülőföldjéhez és az irodalomhoz fűződő szenvedélyes viszonyára is számos módon rávilágít.
