Jó lenne, ha mindenki jelmondata lehetne az, amit öcsém fogalmazott meg akkor, amikor kénytelen volt szembenézni a tetterős elme és az engedelmeskedni nem akaró test közt feszülő ellentéttel: ‘Lehetetlen dolog nincsen, csak tehetetlen ember.” Mi az, ami kiolvasható hát ezekből a girbe-gurba (…) sorokból? Az akarat, a lelkierő. Az a meg-megújuló optimizmus, ami a kiszolgáltatottság, a másokra utaltság teljességében erőt ad a folytatáshoz, a többet, jobbat, szebbet akaráshoz…”
| „Állom a szavam | a feljegyzések és versek, melyeket Csike írt, miközben küzdött mindazzal, amit egy részleges bénulás, egy kóma és egy elsötétült szemvilág jelent, a füzetek lapjairól egy könyv oldalaira kerültek |
