Utolsó esély Hód és a megsemmisült nyom

„Az erkélyajtó felé fordított fotelben egy férfi ült… Háttal a bejáratnak. Cicero azonnal rászólt, négy nyelven is megismételte.
– Ne mozdulj, mert lövök! – zakója zsebébe dugta a kezét, s úgy tett, mintha pisztolyt tartana.
A hívatlan látogató nem mozdult.
– Tartsd fel a kezed!
Semmi.
– Tartsd fel a kezed, érted?
Semmi.
Cicero a fotelhez óvakodott, s bal alsókarjával, hátulról átfogta a férfi nyakát.
– Na, hadd lássam, ki vagy… – Lassan eléje lépett. S szinte visszahőkölt a megdöbbenéstől.
Nem férfi volt, hanem egy rövidre vágott hajó nő. Amikor elengedte a nyakát, előrebukott a fotelból a szőnyegre. Halott volt.”