„Nincsenek egyéni sorsok, a sorsok mind egyetlen öntőformába kerülnek.” (Viszockij) „Az egyéni sorsokat naplók, levelezések őrzik, ha keletkeznek ilyenek. Apám példája ennek, életéről lényegében két emlék maradt meg, két levelezés. Apám, Kis György, a kelenföldi Goldberger textilgyár műszaki tisztviselője volt. 1942. május elején a munkaszolgálatos alakulattal Oroszországba vitték.
Ottani sorsát tábori levelezőlapjaiból lehet megismerni. Az utolsót 1943. január 13-án adta postára. Azt követően több hír nem érkezett róla. 1926-ban a reichenbergi Textilschule hallgatójaként bejárta Nyugat-Csehország textilgyárait. Reichenbergi életét és a kirándulás tapasztalatait a szüleinek küldött levelekben írta meg.
Ez a könyv ezeket a tábori levelezőlapokat és a reichenbergi leveleket tartalmazza, kiegészítve néhány neki címzett, de nem kézbesített (visszajött) lappal, levéllel. Ezek alapján próbálok képet alkotni róla, az apámról, akit személyesen nem ismertem.” (Kis Ádám)
