Vörös alkony – PARTIZÁNTÓL KURTIZÁNIG Vedd meg most

„Elmúltam nyolcvanéves és olyan egyedül vagyok, mintha sok gyermekem lenne. Az évek lecsiszolták a csontjaimat, a föld kiszívta a nedveket, de az emlékeim élénken élnek bennem. A könyv, amely az életem, nyitott, mert én is olyan vagyok, de sok-sok oldal, melyet az évek összepréseltek, összeragadt és olvashatatlan. Egy-egy rész többkötetnyi. Makó, Berlin, Moszkva, ukrán sztyeppek, Szibéria, hírszerző iskola, háború, több ezer kilométer menetelés, kocsin, halottak közt. Magyarország, gyerekek, szerelem, éhezések, miközben Rákosi a nagybátyám, férjkeresés és bárok, ahol prédára lesek és találok, bénulás és hetvenévesen újra kezdés vidéken.” (A szerző)